Gratz Gusztáv A forradalmak kora című könyvét a Magyar Szemle Társaság adta ki 1935-ben. A Trianon utáni időszakban ez volt az első nagy átfogó történelmi elemzés, amely tablókép formájában foglalta össze annak a kataklizmának az örvényléseit, amelybe a magyarság 1918 és 1919 fordulóján került. (Ezt követi majd egy másik történelmi alapmű Horváth Jenőtől 1938-ban A Millenniumtól Trianonig címmel, melynek újrakiadására ugyancsak a napokban került sor a Kárpátia Stúdió jóvoltából.)
Gratz Gusztáv könyvének fogadtatását látványos siker övezte, a korabeli sajtóvisszhang egyöntetű visszajelzése volt, hogy a korszak talán legfontosabb történelmi munkája látott napvilágot. A szerző 1918 és 1919 eseményeinek a lényegét ragadja meg, mint egy nyomozó, úgy tárja fel lépésről-lépésre a történéseket és azoknak hátterét, személyi összefüggéseit. Színről-színre jutunk azoknak az okoknak a közelébe, amelyek a végzetet okozták és már akkor is felismerhetőek kellett volna legyenek azok számára, akikre az ország volt bízva. Gratz az általa megírt időszakban maga is benne volt az események sűrűjében, sokakkal szervezte az ellenállást a proletárdiktatúra megdöntésére, ez pedig még élőbbé teszi az események leírását. Állami vezetőként pedig olyan dokumentumokba és összefüggésekbe láthatott bele, amibe senki más.
A mai világ előnyben részesíti a felszínes tudást, ám Gratz Gusztáv könyve inkább azoknak ajánlható, akik gondolkodni szeretnének, nem arra vágynak, hogy más mondja meg, mit kell érteniük, miként kell vélekedniük egy-egy történelmi korszakról.
Gratz Gusztáv (1875–1946) felvidéki szász származású magyar politikus, publicista, gazdasági szakember és történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1917-ben az Esterházy Móric vezette kormányban pénzügyminiszter, 1921-ben Teleki Pál első kormányában külügyminiszter. Később is aktív közéleti személyiség, 1926-tól többször is a törvényhozás tagja, a magyarországi németek egyik legfontosabb vezetője. Hazánk német megszállása után, 1944 áprilisában a Gestapo letartóztatta, majd számos magyar politikussal együtt a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945 áprilisában szabadult. 1946-ban halt meg. Még megélte, hogy A forradalmak kora című könyve felkerült a tiltott művek jegyzékére, amelyeknek birtoklása is főbenjáró bűnnek számított.
