Amikor a firenzei születésű Niccolo Machiavelli (1469–1527) belépett a politikai és irodalmi életbe, az egyesült Olaszország igénye már egész Itália-szerte kibontakozóban volt. Ő maga is elkötelezett híve volt Itália egyesítésének, és mind az irodalmi műveit, mind a politikai, jogi, filozófiai értekező szövegeit nemzeti nyelven, olaszul írta.
Akiről úgy vélte, hogy sikeresen élére állhat az egyesítő mozgalomnak, azt lelkesen segítette, szolgálta. Egy ideig a Firenzei Köztársaság második kancellárja lett, s ezáltal a városállam vezető testületének, a Tízek Tanácsának tagja is, így hivatalához a diplomáciai jellegű küldetések és a hadsereg szervezése is hozzátartozott.
Ebben az időszakban elsősorban hadtudományi és politikai-diplomáciai tárgyú tanulmányokat és elmélkedéseket írt, amelyekben kitért a hadsereg szervezéséről, felszereléséről, végül a háborúk lehetőségeiről szóló gondolatokra is. Ezen írásainak végső összefoglalása A háború művészete, amelyet sokan mind a mai napig a hadtudomány első klasszikus művének tartanak.