Mi is ez a címben jelzett „nagy társas ugrás”? Nagyjából hatmillió évvel ezelőtt őseink a sűrű esőerdőből a kelet-afrikai nyílt szavannára vándoroltak. Ez volt az emberi evolúció történetének egyik legjelentősebb eseménye. Amikor őseink rátaláltak a szavannai életből fakadó kihívások társas megoldására, olyan eseménysort indítottak el, amely végül az emberhez vezetett. A fák és a füves vidék közötti „ugrás” nyilvánvalóan metaforikus, de ennek során elődeink előkészíthették a terepet a bonyolultabb társas stratégiák számára, és ez a folyamat örökre megváltoztatta elménk működését: átformálta egész viselkedésünket, innovatívvá tett bennünket, és újfajta társadalmi intelligenciát hozott létre. William von Hippel rendkívül élvezetes könyvében ezt a forradalmi átalakulást rajzolja meg, nyomon követve az emberi fejlődést, és elmagyarázva, hogyan alakítják mai életünket távoli múltunk eseményei. Az antropológiát, biológiát, történelmet és pszichológiát az evolúciós tudományokkal ötvöző, érdekfeszítő és rendkívül személyes hangú elemzés friss és sokszor provokatív pillantást vet fajunkra, és új támpontokat ad arról, honnan jövünk, kik vagyunk, mi tesz minket boldoggá, és hogyan használhatjuk fel ezt a tudást életünk javítására. „Felejtsd el az aranyvécéket és a magánrepülőket. A boldogság kulcsa sokszor apróságokban rejlik. Von Hippel könyve, amely tele van remek megfigyeléssel az emberi jellemet illetően, ösztönző programot kínál a siker anyagi mércék nélküli méréséhez és a boldogság eléréséhez.” (Kirkus Reviews magazin) „A nagy társas ugrás az elmúlt évek egyik legjobb könyve. A modern emberi viselkedés evolúciós gyökereinek vizsgálata mélyreható és kinyilatkoztató jellegű. A lebilincselő történeteket, a gazdag ismeretanyagot és gyönyörű prózát zökkenőmentesen egybeszövő Von Hippel páratlan bepillantást enged őseink életébe, és ezáltal önmagunkba is.” (Sonja Lyubomirsky pszichológus, a Hogyan legyünk boldogok? című, magyarul is megjelent könyv szerzője) „Ez a könyv mindannyiunknak szól. Mindenkinek, aki egy cseppet is kíváncsi arra, hogyan lettünk emberré. Von Hippel panorámája arra késztet bennünket, hogy feltegyük magunknak a kérdést: mit akarunk kezdeni azzal a csodával, hogy most itt vagyunk?” (Mahzarin R. Banaji, a Harvard Egyetem pszichológusa)
