Hazel világa darabokra hullik, amikor egy tragikus balesetben elveszíti legjobb barátját, Aurorát. A gyász és a depresszió mindent elnyel, ő pedig biztos benne, hogy sosem talál kiutat ebből a sötétségből. Ám amikor feltűnik valaki, akire a legkevésbé sem számított, lassan repedések keletkeznek a fájdalom falán.
Soren Baines, Aurora titokzatos, rosszfiúként pózoló hódolója először csak tovább bonyolítja Hazel életét. Dühöt, zavarodottságot és bűntudatot kelt benne, mégis egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni azt, amit a fiú jelenléte felszínre hoz: az apró szikrákat, amelyek újra reményt gyújtanak a szívében.
Egy megtört lélek útja sosem könnyű, de a küzdelmek közepette kibontakozó, tiltott érzelmek lehetőséget rejtenek arra, hogy Hazel újra hinni tudjon a jövőben. Mert a veszteség legmélyéről is vezet kiút – és néha épp a legváratlanabb ember az, aki segít rátalálni.
Mert csak a vaksötét után tudjuk igazán értékelni a ránk vetülő fényt.