Bár a Poirot-történetek kissé hóbortos krimiírónője, Mrs. Ariadne Oliver szívből utálja az irodalmi eseményeket, kivételesen mégis elcsábul egy bankettnek – de rögtön meg is bánja. Előkerül ugyanis keresztlánya leendő anyósa, a ritka ellenszenves Mrs. Burton-Cox, és feltétlenül tudni akarja, milyen körülmények vezettek leendő menye, Celia szüleinek kettős öngyilkosságáig. S bár a tragédia óta már rengeteg idő eltelt, Mrs. Oliver nemcsak Hercule Poirot segítségében bízhat, de abban is, hogy az emberek, akár az elefántok, mindenre emlékeznek – csak meg kell találni őket…

„– Az elefántok mindenre emlékeznek – mondta Mrs. Oliver –, de mi emberek vagyunk, és hála istennek, az emberek képesek felejteni.”