A Csontbrigád Rejtő Jenő egyetlen olyan regénye, amelyet nem sajátos humora, hanem mélységes
humanizmusa vezérel. A regény főszereplője magára vállal egy gyilkosságot az egyik idegenlégiós
haláltáborban. Rejtő döbbenetes képzelőerővel és kísérteties realitással mutatja be a 30-as évek közepe
táján írt regényében a későbbi náci haláltáborok atmoszféráját és az ottani körülményeket. Főszereplője az
élőhalottak között fedezi fel, hogy az életért minden kínt érdemes elviselni. Az Ajtón, Amely Nem Vezet
Sehova - elvezeti csontbrigádját a megtalált igazsághoz és az élethez.