Vannak évek, amelyek csak úgy elsiklanak mellettünk, s az év elmúltával megállapítjuk: igazából nem is éltünk, csak sodródtunk. Azért, hogy ez ne történjen meg, Pater Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés kolostor szerzetese és számos népszerű lelki olvasmány szerzője, az év során naponta két rövid szöveggel szeretne kísérni bennünket. Ezek arra hívnak, hogy reggel és este megálljunk, és engedjük hatni magunkra a szavakat. Azáltal, hogy szünetet tartunk, egy kicsit kiszállunk az élet mókuskerekéből, belső tartásunkban olyan támaszt kapunk, amelyben megfogódzkodhatunk a mindennapok örvénylése közepette.
Ha a mindennapok örvénylésében e könyv szavai érintkezésbe kerülnek lelkünkkel, akkor átéljük, hogy áldottak vagyunk, és mi is áldás lehetünk azon emberek számára, akikkel találkozunk.