Jane Austen befejezetlen regényét Merryn Williams az írónő stílusában egészítette ki. Hűen követi Jane Austen elképzeléseit, és úgy folytatja a történetet, ahogyan annak idején Jane elmondta a nővérének. A folytatás észrevétlenül kapcsolódik az alapműhöz, a cselekmény során jól érzékelhető a szereplők jellemfejlődése, a regény üde hangvételű és rendkívül élvezetes olvasmány.
Mr. Watsont, a megözvegyült lelkészt két fiúval és négy leánygyermekkel áldotta meg a sors. A legfiatalabb leányt, Emmát egy jómódú nagynéni veszi magához, és neveli föl, így Emmából műveltebb, kifinomultabb teremtés válik nővéreinél. A nagynéni aztán férje halála után meggondolatlanul beleveti magát egy második házasságba, és Emma tizennégy évnyi távollét után kénytelen hazatérni szűkölködő családjához. Otthon szembetalálja magát két féltékeny, férjvadász nővérével, s csupán a legidősebben, a megkeseredett, ám megbízható Elizabeth-ben és Samben, fiatalabb fivérében lel megértő barátra. A regény szívbemarkolóan mutatja be egy jóléthez szokott, barátságos, meghitt légkörben nevelkedett ifjú hölgy küzdelmét megváltozott körülményei közepette, miközben számos hódolója akad, s a gazdag Lord Osborne feleségül kéri. Találkozik a szegény, de művelt és becsületes lelkésszel, John Howarddal is, aki iránt az első pillanattól gyengéd vonzalmat érez. Vajon Emma végül a szívére hallgat, vagy a kényelmes, előkelő életet választja inkább?
Jane Austen ismét egy nagyszerű hősnőt állít elénk, aki végül helyesen cselekszik, s döntését a józan értelem irányítja.
