Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, csaknem teljes egészében a Duna mellett és a Dunán játszódik. Világa – a gyermek Jókai világa. Ő még ismerte a gőzhajózás előtti vízi világot, hajóséletet. Gyermekkorában gyakran riadhatott fel álmából a gabonás hajók hajnali ködből hallatszó kürtjeleire. Részt vett Komáromban annak a dúsgazdag Domokos Jánosnak temetésén, akiben az irodalomtörténetírás Timár Mihály modelljét sejti. Noéminak is élő mintája volt, Lukanics Ottilia, Jókai gyámleánya. Az író 1870 táján ismerte meg, s a Balatonnál időzve, naponta meglátogatta Arácson; ekkor írta a Senki szigetének fejezeteit. A bűbájos idillt tehát valóságos élményekből, legbelső érzéseiből alkotta meg, s nem csupán fantáziájának szülötte. Az örökéletű mesén túl azonban ez a mű korának fontos kérdéseire is keresi-kutatja a választ: az egyéni és a társadalmi boldogulás megteremtésének lehetőségére.