Az internetbe vetett hitünket az elmúlt évek megingatták. Az elképzelést, hogy a világháló közelebb hoz minket egymáshoz, a tudás megosztása pedig ezután játszi könnyedséggel zajlik majd – a közösségi média visszásságai jelentős részben meghiúsították. Van-e kiút az álhírek, a visszaélések, az eluralkodó online erőszak világából?
A TED nonprofit szervezet alapítójaként és vezetőjeként Chris Anderson első kézből ismerhette meg a világ legmerészebb gondolkodóit, akik megosztották egymással és a világgal a nagyszabású terveiket és ötleteiket. Tőlük inspirációt nyerve úgy gondolja, karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy megkeseredettségünket újra optimizmussá változtassuk. Mindez pedig az egyik legalapvetőbb emberi erény, a nagylelkűség újragondolásán múlik.
Anderson mesél arról a londoni fodrászról, aki hajléktalan embereknek ajánlotta fel a szolgáltatásait, és ezzel országos mozgalmat hívott életre. Szól arról a névtelen adományozóról, aki több ezer dollárt osztott szét idegenek között, így jelentős felismerésekre tett szert az ajándékozás társadalmi hatásáról. Mi lenne, ha a nagylelkűség ragályossá válna? Mi történne, ha az internetet mind nagyvonalúbb adakozásra használnánk? Lelkesítő történeteivel Anderson bebizonyítja, hogy a jó és nagylelkű cselekedetek fertőzők lehetnek, és ezáltal derűsebb jövő felé vezethetik az emberiséget.